Tetőtér beépítés

Tetőtér beépítés - tetőtér, padlástér, födém szigetelés

Szolgáltatásaink:

• tetőtér beépítés

• tetőtér hőszigetelés

• tetőtér beépítés során:
  
  - tetőtéri szobák kialakítása
  - tetősíkablak beépítés (utólag is)
  
  - giszkarton szerelés
  - lambériázás
  - fakorlát készítése
  - egyéb ácsmunka

Ingyenes helyszíni felmérés végzünk és részletes árajánlatot készítünk.

A faanyag beszerzését, anyag védelmét (rovar és tűzvédelem) igény esetén megoldjuk.

Élet a tetőtérben

 Gyakori probléma a padlástér nyári felmelegedése, illetve télen az ácsszerkezetek befülledése, gombásodása, amely általában két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy mivel igen precíz odafigyelést kíván az előbbi átszellőztetett légréteg kialakítása, ezért a gyakorlatban ritkán valósul meg. Ilyenkor a hőszigetelés begyűrődik, az alsó mellvédfalnál lezárják a hőszigetelést, és ezzel elzárják a szellőztetés útját, vagy nem készül el az eresznél a megfelelő nyílás. A másik ok, hogy a tető térelhatároló szerkezetének tömege nagyon kicsi, így az tartalékokkal nem rendelkezik, a jó hőszigetelés ellenére is gyorsan fel tud melegedni. Ha a tetőszerkezetet átszellőztetjük, az a hófogás szempontjából is előnyös, mivel a beépített tetőtér felől áramló hő elvezetésével meggátolja a tetőfedés felmelegedését és azon a hó megcsúszását.
Tetőtér-hasznosítás esetén a téli és a nyári hővédelem megköveteli a megfelelő hőszigetelő képességű határolószerkezetek építését. A tetőtéri határolószerkezetek rétegrendjében a hőszigetelés és az alátéthéjazat között is megtalálható egy légrés, amely szélcsendes időben is biztosítja a légáram kialakulását az eresz és a gerinc között. A légrés feladata, hogy csökkentse a nyári hőterhelést a tetőhéjalás alatt, elvezesse a belső helyiségek felől áthatoló párát, illetve a tetőhéjalás alsó és felső síkján közel azonos hőmérsékletet biztosítson.

 A tetőszellőzés! - De milyen áron?

 A megfelelő szellőzés érdekében ügyelni kell arra, hogy az ereszen lévő szellőzési keresztmetszet minimum a szelőztetni kívánt tetőfelület 0,2 %-a, de legalább kétszáz négyzetcentiméter legyen méterenként. A gerinc és az élgerinc menti kiszellőző nyílások szabad keresztmetszete a hozzátartozó tetőfelület legalább 0,05 %-a legyen. Az ellenléceket és szarufákat, amelyek a szellőző teret szűkítik, a légrés magasságának méretezésekor figyelembe kell venni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a szellőzőrácsok szűkítő keresztmetszetét sem.

 Ezek az értékek természetesen függenek a helyi építési adottságoktól, a belső páralecsapódástól, a csapadék mennyiségétől, az éghajlattól, az épület elhelyezkedésétől, a szélviszonyoktól és a tetőszerkezettől

 Nyílászáró

A dán VillumKann Rasmussen építőmérnök 1941-ben tervezte meg a billenő tetősíkablakot, a mai modern változatok alapját. A célja az volt, hogy a homlokzati nyílászárókéval egyenértékű, vagy azoknál jobb műszaki tulajdonságú ablakot fejlesszen ki. A tető síkjában fekvő ablakoknak a fokozottabb eső-, hó- és szélterhelés miatt ugyanis többet kell kibírniuk, mint függőleges helyzetű társaiknak.

 A műszaki-mechanikai tulajdonságoknál az építkezők általában az U- (régebben: k-) érték, azaz a hőátbocsátási tényező alapján döntenek arról, hogy milyen tetősíkablakot vásároljanak. Minél kisebb ez az érték, annál jobb az ablak hőszigetelő képessége. De vigyázat! A gyártók sokszor csak az üvegezés U-értékét reklámozzák, amely részben érthető, mert az ablak 70%-át az üvegezés teszi ki. Ám ott van még a maradék 30%, amely az ablak tokját és szárnyát jelenti. Tehát kizárólag az ablak egészére vonatkozó U-érték ad teljes képet a hőszigetelési tulajdonságról.

 Az ablaktok és -szárny anyagának vizsgálata nemcsak szigetelési, hanem stabilitási szempontból is fontos. A tetőszerkezettel együtt az ablakok is mozognak, de azok, amelyeknek minden eleme rétegragasztott eljárással készül, jobban ellenállnak a mechanikai- és hőhatásoknak. A rétegragasztott szerkezet megléte könnyen leellenőrizhető a kereskedésekben kiállított bemutató ablakokon. A stabilitás és a megfelelő szigetelés szempontjából fontos az is, hogy az ablakszárny legalább két ponton, ütközéssel (falcosan) záródjon a tokhoz.
A hőszigetelő képességet a fentiek mellett számos olyan technikai megoldás is befolyásolja, amely a laikus szemnek láthatatlan, de a kereskedőtől megkérdezhetjük, vagy a gyártók prospektusaiban találunk erre utalást. Ilyen például az üvegrétegek közötti gáz fajtája (a ma használt legelterjedtebb gáz az argon, mely rosszul vezeti a hőt) vagy az üvegeket elválasztó távtartó anyaga (legjobb a rozsdamentes acél, amely szintén rossz hővezető).

 Az egyes termékek nem csupán műszaki jellemzőikben különböznek, hanem funkciójukban is. Ha tetőtéri lakásunkat hosszabb időre elhagyjuk, jól jöhet a zárt állapotban szellőztethető ablak. Ez azt jelenti, hogy az ablak szárnyába beépített szellőzőnyílást lenyitva a levegő a lakásba folyamatosan ki- és beáramlik, miközben az ablak zárva marad, így folyamatosan cserélődik a lakás levegője. Télen a hőhidak kialakulása miatt tanácsosabb, ha rövid ideig nyitott ablakkal szellőztetünk.

 A gyártók kínálatában egyaránt léteznek fa és műanyag alapanyagú tetősíkablakok. A fa természetesebb, és melegebb hangulatot áraszt, a műanyagot viszont könnyebb tisztán tartani, és egyáltalán nem kell felületkezelni. Ma már léteznek kombinált - fa belsejű, műanyag bevonatú - ablakok is, ahol a fa mag a stabilitást és a kiváló hőszigetelést, a műanyag pedig a könnyű karbantarthatást és az -örök életet- képviseli.

 Végül néhány szó a kényelmi szempontokról is! Hiába szigetel jól az ablak, ha szellőztetéskor naponta meg kell birkózni az ablak kinyitásával. Minthogy az összes, Magyarországon forgalmazott tetőtéri ablaktípus szárnya a középső, vízszintes tengely körül biztosan fordul (billen), a könnyű működtetéshez felső nyitószerkezetes ablakot keressünk. Így nem verjük be a fejünket a beforduló szárnyba, és állva kényelmesen elérjük a kilincset, feltéve, ha az ablak a padló szintjétől a javasolt 90-100 cm-re kerül. Ha az ablakok jóval magasabban vannak, akkor a távnyitórudak használata javasolt, amelyek nem túl kényelmesek, ám praktikusak. Az igazi megoldást az elektromosan működtethető ablaktípusok jelentik, amelyek minden gyártó kínálatában megtalálhatók, persze drágábbak, mint a hagyományos, kézi működtetésűek. Miután megtaláltuk a legideálisabb ablaktípust, ne feledkezzünk meg a tetőtéri ablakok beépítéséhez szükséges burkolókeret vásárlásáról sem! Nélküle nem biztosított a tetőfedő anyag és az ablak közötti vízzáró csatlakozás.

Faépítmények készítése:

- Könnyűszerkezetes épület
- Fagarázs
- Terasz
- Előtető
- Kocsibeálló 
- Melléképület
- Pergola
- Szaletli
- Fakorlát

Kérésére részletes árajánlatot adok

Read more: http://tetomunkak.hupont.hu/6/faepitmenyek#ixzz4ZKSzPJfT

Read more: http://tetomunkak.hupont.hu/5/tetoter#ixzz4ZKSCNsDi

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

Korszerű tetőszerkezeti és tetőfedő anyagok

Amióta házat épít az ember, azóta tetővel védi az épületet. Ez elsősorban az időjárás elleni védelmet szolgálja, hiszen a csapadék, a szél és az egyéb időjárási viszontagságok ellen főként ez az épületszerkezet nyújt védelmet. Ezen túlmenően azonban esztétikai szempontból is jelentős, hiszen ez az épületek "koronája". Azt pedig, hogy végül is mi milyen formában kerül az egyes épületek tetejére, azt az építtető és az építész közösen döntik el.

Döntésüket természetesen számos körülmény, elsősorban az építtető anyagi háttere, igényessége, a tervező leleményessége határozzák meg. A tető ugyanis az épület fontos és formát adó része, amin nem célszerű spórolni, az ésszerű és szép konstrukciók kialakítására számtalan lehetőséget kínálnak a korszerű tetőfedő anyagok. A bőséges választékú anyagok között nehéz eligazodni, ezért nem árt tudni, hogy milyen korszerű anyagok közül is válogathatunk.

A tetőfedés alaptípusai:

Lélegző kerámia tetőcserép

Fontos tudni, hogy a jó minőségű kerámiacserepek kiégetésénél apró kapillárisok (légcsatornák) keletkeznek, amelyekben nagy sebeséggel megy végbe a nedvességáramlás. Így a csapadékból illetve a párából származó nedvesség, hamar a "múlt homályába" merül. Erre a tulajdonságra szokták azt mondani, hogy a cserép lélegzik. Ennek következtében javul a tetőtér téli-nyári klímája és igy jótékony hatást gyakorol a pénztárcánkra.

Utólagos hőszigeteléssel, vagyis alátétszigeteléssel könnyebb kézben tartani a fűtési költségeket, de legjobb előre gondolni erre is. Az utólagos hőszigetelés feltétele, hogy a tető átszellőztetett hideg tetőként működjön, ezért a be és kiszellőzést meg kell oldani. Az utólagos hőszigetelést háromféle módon szokták elvégezni: egyrészt ismeretes a szarufák közötti, másrészt a szarufák alatti és végül a szarufák feletti szigetelés. Minden esetben a meglévő réteg felépítése határozza meg, hogy melyik módszert választják. A leggyakrabban mégis a szarufák közötti szigetelést alkalmazzák, melynek során általában rostos szigetelőanyagot tesznek a szarufák közé. Külön rögzítésről ebben az esetben tehát nincs szó. Ha a szarufa felett páraáteresztő fólia van, akkor a szarufa teljes mélységét ki lehet tölteni szigetelőanyaggal, mert így nem kell az attól tartani, hogy az anyag átnedvesedne, ám nem árt tudni, hogy korábban nem volt forgalomban páraáteresztő alátéthéjazat, ez csak az utóbbi négy-öt évben jelent részbeni felhasználást.
A magas tetők ácsszerkezetei nem mindig kedveznek az előre gyártott anyagoknak. A szarufák távolsága nem szokott egyforma lenni, néha még egy tetőn belül sem azonos. Az ilyen esetekben többnyire jelentős anyagveszteséggel kell számolni, bár ma már létezik olyan szálas hőszigetelő anyag, mely esetében nem egyenlő szarufa közökkel is lehet gazdaságosan szigetelni. Nem elhanyagolható az sem, hogy a könnyű, szálas anyagok nem formatartók, és "belógnak". Ilyenkor a szarufák mellett hiányzik a hőszigetelő anyag, hőhíd keletkezik. Ezek a hibák kiküszöbölhetők a speciálisan a magas tetők hőszigetelésére alkalmas elemekkel. Mivel az előírások mindig a hőátbocsájtást akarják csökkenteni, a szükséges hőszigetelő réteg vastagsága függ az anyag hővezetési tényezőjétől. Ha jobban szigetel az anyag, kisebb vastagság is elegendő, de mindenesetre célszerű a tíz centiméteres hőszigetelő elem használata, négy-öt centiméter vastag, kiegészítő, szarufák előtti hőszigeteléssel.
Utólagos hőszigetelés

Régebbi épületeknél általában hiányzik ez a páraáteresztő fólia, itt tehát nem valósítható meg az előző eljárás, hiszen a nedvesség átjárná a szigetelést. Ezért a szellőzés érdekében mintegy két centiméteres rést illik hagyni a szigetelőanyag fölött és az eresznél a beszellőzést is biztosítani kell, ezért az eresznél be kell avatkozni. A legjobb szigetelést azok az ék alakúra kiképzett merevtáblás anyagok biztosítják, ugyanis ahhoz, hogy a szigetelőanyag jól rögzíthető legyen, fontos, hogy néhány tíz milliméterrel szélesebb legyen, mint maga a szarufák közötti távolság.
Említettünk még két másik, szintén elterjedt szigetelési módszert. A szarufák alatt általában akkor hatékony a szigetelés, ha ez más módon - a szarufák között - nem oldható meg a szarufák mélysége miatt. Van olyan szakember, aki nem tartja jó megoldásnak a szarufák alatti szigetelést, mert nem lehet szakszerűen kivitelezni. Az utólagos hőszigetelés a tetőfedés megbontása nélkül ugyanis nem megoldható. Elméletben azonban az eljárás igen egyszerű: a szarufákra lemezből készült tartókat szerelnek, s ezekre szúrják fel a szigetelőanyagot. Szarufák feletti szigetelésre pedig leginkább új építésű épületeknél kerül sor, utólagos szigetelésre ritkábban használják. A módszer hatásfoka kiváló, mivel a tetőre kívülről szögelnek fel olyan nyomásálló kőzetgyapot csíkokat, melyek közé szintén kőzetgyapot alapanyagú paplant fektetnek, így a szigetelési rendszer egy összefüggő külső burkolatot alkot. Ennek a megoldásnak két nagy előnye van. Egyrészt esztétikailag kedvező, hogy a szarufákat nem takarja el a belső burkolat, és ez nagyon attraktív. Másrészt, a hőszigetelést nem szakítja meg az ácsszerkezet, tehát hőhídmentes szigetelést lehet kialakítani.
A tető hőszigetelése az épület lakhatósága és az energiafelhasználás csökkentése miatt szükséges. De az állagmegőrzés is éppen ennyire fontos, így ha nem akarjuk, hogy páralecsapódás, penészesedés jelentkezzen a mennyezeten, akkor hőszigetelnünk kell a tetőt. A nagyobb hőszigetelő-anyag vastagság pedig minimális többletköltséggel jelentős energia-megtakarítást eredményez. Külföldön van példa arra, hogy a hőszigetelés vastagságának jelentős megnövelésével olyan drasztikusan lecsökkentik a ház energiaveszteségét, hogy a fűtési rendszer minimálisra csökkenthető, vagy akár el is hagyható.

Előregyártott tetőszékek

Azt mindenki tudja, hogy a tetőhöz tetőszék kell, és erre kerül majd fel a tetőfedő anyag. A tetőszéknek ez okból olyan kialakításúnak kell lennie, hogy ideális alapot szolgáltasson a majdan ráerősítendő fedőanyagnak. A hagyományos tetőszékek alapanyaga a fa. Manapság a korszerű számítógépes tervezési programok alkalmazásával nemcsak egyszerű nyeregtetők készíthetők előregyártott faelemekből, hanem parabolaíves tetők, kúpos toronytetőszékek is megrendelhetők, méretre előregyártva. Az ilyen szerkezetekhez méretezett rögzítőelemek tartoznak. Szegezett, szeglemezes és csavarozott csomóponti kötésekkel egyaránt készítenek tetőszerkezeti elemeket, amelyek méretpontosak, s jelentősen megkönnyítik a tetőszerkezet helyszínen történő felépítését (1). Az ilyen tetőszékeket pl. A Rado.Ép korrekt statikai tervek alapján készíti el, a kiválasztott tetőfedő anyaghoz megfelelően. Az ilyen tetőszékelemek láng- és gombamentesítővel kezeltek, ezek a faanyagnak hosszú élettartamot biztosítanak, ami az ilyen épületszerkezeteknél alapvetően fontos. Munkájukat ÉMI minősítéssel végzik. Az ilyen szakcégek nemcsak a tetőszék legyártását, hanem többnyire szakszerű összeszerelését is vállalják, amivel időt, pénzt takaríthat meg az, aki él ezzel a lehetőséggel.
Könnyűszerkezetes épületek tetőszerkezeti elemeiként - ahol a tetőhajlás nem több mint 25 fok - használatosak az acél lemezből készült, "Z" szelvényű (2), könnyen rögzíthető (Metlap) szelemenrendszerek. A toldóelemes és ütköztetett változata 15, illetve 12 m-es fesztávolságig használható attól függően, hogy mekkora terhelés lesz rajta. Alkalmazható egyedülálló gerendaként és önálló tartórendszerként is. Fedésként acél, alumínium, vagy hullámlemez alkalmazható. Főként olyan épületeken célszerűek, ahol erős a szél szívó hatása. Az ehhez hasonló (Lindab) könnyű acél Z- és C- idomgerendák (3) előnye a csekély önsúly és a nagy szilárdság. A korszerű tetőszékek kialakításához tehát ezeket a lehetőségeket is érdemes számba vennünk, de jól képzett szakember kell a végső megoldás kialakításához.

Természetes alapanyagú tetőfedések

Régebben előszeretettel alkalmazták tetők fedésére a természetes palát. Az ebből kialakított tetőburkolat különleges szépségű, tartós, a csapadékvizet jól elvezeti, kellően rugalmas, és könnyű súlya miatt nem igényel nagy teherbírású tetőszéket. Hátránya, hogy igényes felrakása miatt elég költséges, és aládeszkázást igényel. Újabban viszont reneszánszát éli e klasszikusnak mondható tetőfedő anyag, amely természetes színeivel ma már nemcsak a nevesebb középületek tetőin tűnik újból fel, az igényesebb magánépítkezők is egyre gyakrabban ezzel az anyaggal fedetik be házaik tetejét (4). Beszerzése sem okoz nehézséget, hiszen az építőanyag áruházak országszerte forgalmazzák a Galíciából származó, Balio fantázianevű természetes tetőfedő palát. Felrakása viszont szakavatott mesterembert igényel, mert e szép tetőfedő anyagot különféle módon; szabályos kettős-, szabvány azaz "francia", szabályos vagy szabálytalan, ún. ó-német pikkelyfedéssel és ezek különféle változataival lehet felrakni. A tető "mintázatát" a különféle megközelítően szabályos négyzet, téglalap, rombusz alakú palalapok határozzák meg.
A cserépfedés világszerte ismert és kedvelt tetőfedő mód, és igen változatos formájú tetőburkolatok készítésére ad lehetőséget. Jól alkalmazható sík, kúpos, íves, közepes és meredek tetőhajlású tetőszerkezetek fedésére. A cserépfedés a lakóházak leggyakoribb fedésmódja.
Előnye, hogy az egyszerűbb tetőszerkezetek gyorsan befedhetők, olcsó és tartós, lebontás után újra felhasználható, az esetleg törött darabok könnyen cserélhetők, az összetett tetők fedése is könnyen megoldható. Fagyálló és nem gyúlékony. Ezzel szemben viszont felrakása elég munkaigényes, a héjszerkezet elég súlyos, megfelelően méretezett szaruzatot és sűrű tetőlécezést igényel, ami megdrágítja a fedést. Az eső beverése és a porhó ellen csak növelt átfedéssel lehet védekezni, ami tovább növeli a héjszerkezet súlyát és a költségeket.
A nálunk szokványosnak mondható hódfarkú, hornyolt, ikerfüles hornyolt, és sajtolt cserepek még ma is használatosak, ám ezeken kívül számos korszerűbb cseréppel bővült a választék. Az egyszerűség, a hagyományok őrzése és az esztétika jegyében a hazai gyártmányok is bővültek.
A közkedvelt tatai tetőcserepek választékát a csereszabatos hódfarkú és hornyolt cserepeken kívül a hegyes és körszeletvágású hornyolt (5), a gótikus vágású (6), továbbá a tatai zsindelyek teszik változatosabbá. A cserepekkel fedett tetők mintázata nagyon tetszetős (7), anyagszerkezetük miatt azonban átnedvesedhetnek, ezért a padlástér szellőztetéséről gondoskodni kell. Vízzáró fólia alkalmazása esetén pedig szellőző idomok beépítésére van szükség, mégpedig a tetősík felső harmadában.
A már klasszikusnak mondható hódfarkú tetőcserépnek sima felületű csornai változatával fedett tetejű (8) épület még műemléki környezetben is jól mutat. A cserép piros színét az égetett anyag természetessége adja, szakszerűen felrakva kiválóan alkalmas ívek, hajlatok, köralapú tornyok fedésére is. Gyors és egyszerű a felrakása, fagyálló és komplett a termékcsalád, tehát a hozzávaló kiegészítőket sem nélkülözi. A hagyományos hornyolt egyenesvágású cserépen kívül ennek íves vágású csornai változatát is gyártják (9). Hornyos kiképzésével, valamint idomcserepeivel korrekt fedést biztosít. Igényesebb építészeti megoldások megvalósítását is lehetővé teszi, íves felületek fedésére viszont nem alkalmas.
A magas tetők fedésekor vízzáró tetőfedés kialakítása és a tető szellőztetése szükséges. Ez szellőztető cserepek felrakásával (10) és az ereszen kialakított szellőző hézaggal biztosítható. A hódfarkú cserepek közkedveltségére utal az is, hogy számtalan más és elismerten neves tetőcserépgyártó cég is „repertoárján” tartja; pl. a német BDK Brandenburger (11) és Berliner Biber modellnéven (12), amelyeket nálunk is forgalmaznak. A csabai, a Holland, és a Jamina tetőcserepek (13, 14) kialakításukban, anyagukban és egyéb jellegzetességeikben nagyon hasonlóak, kis önsúlyúak, ezért fatakarékos tetőszerkezet elegendő a felrakásukhoz. Különlegesen mély, kettős fej- és mély oldalhornyolásuk (15) révén kiváló vízzáró burkolat készíthető belőlük, mégpedig igen egyszerűen. A lágy vonalvezetésű piros, sötétbarna és natúr színű (Tondach, Jamina, Csorna) tetőfedő cserepek időtállóak, színtartóak, és a fagynak is ellenállnak. Hasonlóan jó vízzáró képességű a Heiszterholz Standard 70-es tetőcserepe, amellyel ugyancsak nagyon szép tetők (16) készíthetők.
A századvégi magas technológiai követelmények és az egyre jelentősebb igény az eredeti természetes anyagok iránt, számos új cserépforma megszületését eredményezte. A Sila gyár például kifejlesztette a portugál kúpos cserép különböző változatait, a kolostor cserepeket és a természetes pala kiváltására alkalmas cserépfajtákat. A portugál kúpos cserepek hétféle változatát gyártják, amelyek közül igazán nehéz a választás. Maga a forma (17) lehetővé teszi, hogy a csapadékosabb, nagy hőingadozású kontinentális vagy alpesi éghajlati viszonyok között is tökéletes biztos fedést adó, esztétikus és egyben jellegzetes tetők készíthetők belőle (18). A különleges, a kézzel készített cserepekhez hasonló hatású kúpos cserepek pl. az antik cserép jellegzetességeit viselik magukon, és bármilyen homlokzattal párosítható tető kialakítását lehetővé teszik. Kolostor cserepeik hasonló jellegűek, az ezekből készült tetőburkolatok pedig korszerűségük ellenére is megejtően jellegzetesek (19). Adrogres kerámiájuk (20) kimagasló, változó felületi struktúrájával a természetes palával azonos ismertetőjegyeket ad az ilyen tetőknek (21).
A betoncserepek térhódítása az előnyeikből adódóan érthető. Teljes termékrendszer mindegyik fajtából, nagy szilárdság, időtállóság, színtartóság és bő színválasztékuk; érthető e tetőfedő anyagoknak a közkedveltsége. A Bramac gyártmányok közül talán a nagy méretű Alpesi betoncserepet ismerik a legtöbben. Környezetbarát bevonata erőteljes, tartós, egyenletes; ennek pórustömítő hatása révén javult a cserép vízlepergető tulajdonsága. Elsősorban modern épületek (22) fedésére alkalmas, de bármilyen stílusú épület tetőfedő anyagaként is használható. Lágy, hullámos - a kolostorfedésre emlékeztető - jellegzetes mintázatot ad az Alpesi plusz tetőcserepük (23), amelynek lekerekített formája elegáns tetőburkolatot képez a házakon. Újdonság az Alpesi classik tetőcserép, amely tradicionális formájával és további új, szürke és kék színeivel elébe megy az építészek igényeinek.
Régi cserépformát idéző a törtívű hullámvölgyekkel tagolt Pannon beton tetőcserép (24), de a klasszikusnak mondható Hódfarkú és téglány betoncserép is a tradicionális formákat követi. Érdekes változatosságot jelentenek az antracit, a sötétbarna és zöld színezésű cserepek, amelyeknek alkalmazásával megoldható az épületek teljes színharmóniája.

Lemezes fedőanyagok

E korszerű tetőfedő anyagokat főként a kis súlyuk és egyszerű felrakásuk miatt kedvelik az építtetők. Választékuk igen bőséges, a tetőburkolatok pedig a hagyományos cserépmintázatokat követőek. Ez érthető, hiszen a fedést adó lemezek formája a régi cserepek formáját követi. A tetőre erősítésük azonban esetenként a korszerűség érdekében - gyártmánytól függően - ezektől eltérő is lehet.
Természetesen a bőséges választék miatt sokan el is bizonytalanodnak, melyik az igazán jó. A kételyek eloszlatásához csupán annyiban segíthetünk, hogy minden építésügyi engedéllyel rendelkező termék jó, csupán az igényeknek megfelelő kiválasztása a gond. Ehhez viszont számos támogatást, információt kaphat az, aki tudatosan, előre informálódva építkezik.
Az anyag természetességével, gazdaságos és esztétikus tetők kialakítását teszik lehetővé az Eternova környezetbarát szálcement tetőfedő lemezei. Az új, korszerű eljárással készült lemezek a legszigorúbb követelményeknek is megfelelnek. Változatos módon, egyszeres- és kétszeres fedéssel is felrakhatók a téglalap, sarkított téglalap, rombusz, hódfarkú, sarkított négyzet, méhsejt és pikkely lemezek. Az Eternova tetőlemezek stílusosan illeszkednek minden tetőformához, így az elképzelések minden apró részlete tökéletesen megvalósítható. A szögezett kivitel miatt kimondottan viharálló, az elemek szoros egységet képeznek a fedélszerkezettel, és sokoldalú alkalmazhatóságuk miatt a harmonikus tetőkialakítások minden feltételének eleget tesznek bármilyen építészeti környezetben (26). Szerényebb igényű tetők kialakítására pedig alkalmazhatunk hullámlemezes fedést is.
A különféle tetőfedő anyagok között az utóbbi években igen kedvelté váltak a különféle bitumenes zsindelyek. Nem árt tudni, hogy ezeket a legerősebb európai szabványok alapján minősítik. Eszerint 1. osztályú minden olyan termék, amely megfelel az összes európai követelménynek, míg a 2. osztályba soroltak csak néhány európai éghajlati követelménynek felelnek meg. Az ilyen tetőfedéseknél a héjazat kis tömegéből adódóan csökkenthetők a tartószerkezetek keresztmetszeti méretei. Mivel a bitumenes zsindelyek hajlíthatók, bonyolultabb geometriájú, ívelt tetők kialakítására kiválóan alkalmasak. Felerősítésükhöz azonban deszkával fedett tetőfelületek szükségesek. Szín és formaválasztékuk miatt előnyösen illeszthetők az épületek környezetének elvárásaihoz. A magastetők részleteinek kialakítása (gerinc, tetővápa) más, költséges fémszegélyek idomok alkalmazásának mérsékelését is lehetővé teszi. Már csekély tetőhajlás esetén is használható, felrakása egyszerűen megoldható. A burkolóelemek öntapadó ragasztóréteggel ellátottak, szakszerűen, szegezetten felrakva teljesen vízzáró tetőburkolat képezhető belőlük. Számos, Európaszerte ismert, gyártó pl. a Bardoline (27), Isola (28), Iko, Tegola Candese (29), Katepal és a Villas bitumenes zsindelyei közül lehet választani. Illusztrálásként íme az Isola zsindelyek felrakásának néhány lényegesebb mozzanata.
A 80-150 mm szélességű, 24 mm vastag deszkázatra üvegfátyol betétes bitumenes fedéllemezt kell szegelni (30). Nútolt, gyalult deszka, vagy építőlemezes fedés esetén ez elhagyható. Az átfedések 80 mm szélesek és eltolt osztásúak legyenek. A zsindelyeket négy széles fejű szeggel, vagy sarkos kacsokkal kell rögzíteni az alsó, ragasztási mezőkben (31). A második sor lefektetése után a tető közepén, a kijelölt résztől jobbra és balra kell folytatni a tető befedését (32). A zsindelyek pontos egymás mellé fektetését megkönnyítik a horonyillesztések (33). A hajlatok lefedéséhez Isola Mestertekk vápatakaró-lemez szükséges (34), a hajlat vonalához igazodóan levágott zsindelyeket pedig tömítőmasszával kell leragasztani. A gerinc fedésére külön elemek valók, amelyek kettős fedést tesznek lehetővé (35), és az átfedések alatt nagy fejű szegekkel rögzítettek. Ha nagyobb felületű tetők fedése nem is, kisebb építmények tetőburkolása, az előbbinél részletesebb gyári fektetési útmutatók alapján is elvégezhető.
A bitumenes zsindelyeken kívül tetők fedésére igen jól beváltak a Guttanit (36) és Onduline (37) bitumenes hullámlemezek is. Ezek a legolcsóbb tetőfedő anyagok, amelyek azonban a legkülönfélébb, szélsőséges időjárási viszonyok között is megállják a helyüket. A többrétegű bitumeneslemezek sűrű hullámaik miatt rendkívül rugalmasak. Kis térfogatsúlyuk és rugalmasságuk miatt tetőfelújításokhoz is kiválóan használhatók. Törés és berepedés mentesen darabolhatók, szegezhetők, ezért egy olajozott fűrész, kalapács segítségével kisebb épületek befedése hullámlemezekkel akár házilagosan is kivitelezhető.

Tetők a tetőn

A régi épületek tetőfelújítása a régi héjazat elbontása miatt költséges. Kedvező esetekben viszont, ha a tetőszerkezet ép, és csak a fedését kell kicserélni, ez a régi héjalás meghagyása mellett is elvégezhető. Ilyen esetekben - előzetes műszaki vizsgálat után - a régi fedőanyag fölé erősített új lécvázra kerülnek az új tetőfedő lemezek. Az ilyen jellegű tetőfelújítások előnye, hogy elmaradnak a bontási munkálatok, nincs építési hulladék, a felújítás alatt az épület rendeltetésszerűen használható, és nem ázik be. Az viszont tény, hogy e célra csak könnyű tetőfedő anyag használható, pl. az Eternova sík- (38) és hullámlemezei, a Gutanit és az Onduline hullámlemezek, az Ondusteel könnyű cserépmintázatú acél tetőfedő lemeze és a Lindab Topline cserepes lemezei. A tető hő- és páratechnikai tulajdonságai is jelentősen javíthatók, ha a régi héjalás és az új tetőfedő anyag közé párazáró és hőszigetelő réteg kerül beépítésre. A korszerű újrafedési rendszerek alkalmazásával erre is lehetőség van.

Fémlemezes tetőfedések

A korszerű gyártási technológiák lehetővé tették, hogy a fém tetőfedő anyagok is újból előtérbe kerüljenek. Különleges tartósságukat a kiváló minőségű acéllemez és a különféle speciális bevonatok biztosítják. Mivel könnyű fedőanyagok, ennek megfelelően nem igényelnek nagy terhelhetőségű tetőszerkezetet sem. Felerősítésük a lemezek speciális kiképzése miatt gyorsan és könnyen elvégezhető. A Lindab Topline tűzihorganyzott acélmagját rugalmas plastisol bevonat védi a rozsda és az elszíneződések ellen, ez egyúttal olyan sima felületet ad a tetőnek, hogy az algát és a mohát az eső könnyen eltávolítja. Ez a tetőfedő anyag tökéletesen vízzáró, ugyanakkor jellegzetes külsőt ad az egész épületnek azáltal, hogy tetőfelülete sima és a gyártott 16 szín bármelyikében pompázhat. Az Ondusteel cserépmintázatú tetőfedő lemeze (39) mindkét oldalán termikus cink és epoxi réteggel bevont acéllemez, külső felületét viszont akrilgyantába ágyazott természetes kőzúzalék borítja, amelyet ugyancsak akrilréteg borít, így a legszélsőségesebb időjárási hatásoknak is ellenáll. Teljes rendszerű, így formaképzési lehetősége szinte korlátlan. A VM Zinc tetőfedések közül igen figyelemreméltó a kiselemes Adeka tetőfedő rendszer, amelyet előpatinázott, rögzítőfülekkel ellátott Quartz-Zinc elemek alkotnak és gyorsan felrakható, tartósan vízzáró tetőburkolatot ad. A Dexter viszont kielégíti a bádogosnak azt az igényét, hogy speciális gépek nélkül könnyű és gyors szerelhetőséget biztosítson és a helyszíni munkát leegyszerűsítse. E célt a lemezek hosszanti oldalán képzett egymásba akasztható szegélyek (40) és a rövidebb oldalakon felül visszahajlításba akasztott rögzítőfül szolgálja. Ez egy professzionális, de egyszerű rendszer, amely folyamatos deszkaaljzatot igényel, és tökéletes megoldást biztosít a kis és közepes méretű sík tetőkre.
Az épületek fedésében új megoldást hozott a Wekman cserepes lemez, amely 0,5 mm vastag tűzihorganyzott acéllemez, amelyet négy rétegű poliészter-, illetve plastiosol bevonat véd az időjárás és a napsütés ellen, s egyben garantálja a színtartóságot és a cserepeslemez élettartamát. Ezzel az anyaggal akár egy hosszban is lefedhetők a tetők, hiszen a táblák hossza 6,5 m, szélességük 1050-1125 mm közötti, a három hullámformától függően. Előnye a táblák kis önsúlya, gyors szerelhetősége, ami még házilag is megoldható (41) a kiegészítők megfelelő használatával.
A bemutatott tetőfedő anyagok jobb és alaposabb megismeréséhez a gyártmányok alkalmazástechnikai útmutatóit kell áttanulmányozni; ezek ismerete és szakértői vélemény nélkül nehéz a célnak leginkább megfelelő, ideális tetőfedő anyag kiválasztása. A lényeg ugyanis a részletekben van, esetenként egy gazdaságosnak tűnő tetőfedőanyag a látszólagos olcsósága ellenére is sokkal többe kerülhet, mint azt kiszámoltuk, hiszen a járulékos költségek néha jelentős kiadásokat eredményezhetnek. Ez pedig csak hozzáértő szakember segítségével kerülhető el. Következő ismertetésünkben a tetőkiegészítők és esőcsatornák választékát mutatjuk be.

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat